Sebastian, úgy tűnik, valóban nagyon élvezted ezt a győzelmet. Ez amiatt van, hogy igen rögös út vezetett idáig? A rajt például, az első kanyar, a blokkolások, az érdekes taktikák…

 

Sebastian Vettel: Igen, mindenképpen. De leginkább a pálya és a szurkolók miatt. Ez az év egyik fénypontja. Imádom ezt a pályát, ráadásul olyan szerencsém van, hogy kiváló autót vezethettem rajta a múltban és most is, és ezáltal mindig a dobogóra állhattam, négyszer pedig nyerhettem is. Ez hihetetlen! Amikor reggel elhagyjuk a szállást, szerintem mindannyian ugyanazt érezzük. Ez teszi olyan különlegessé ezt az egészet. Az emberek megőrülnek a Forma–1-ért. Tényleg nagyon tisztelnek minket, ami nagyon jó érzés. Szeretik, amit csinálunk, és értékelik, hogy körözgetünk. Amikor tegnap végigmentem a pályán, láttam a sok embert a lelátón, és arra gondoltam, most ötezren figyelnek engem. Ámulattal figyelik a Forma–1-et, emiatt ilyen különleges ez a verseny és emiatt ilyen édes a siker. Valamint ahogy említetted, a mai futam alakulása miatt, a pocsék rajttal és a visszatéréssel.

 

Volt egy hosszú középső etapod – 23 körös volt –, valamint több blokkolós fékezésed is. Ezek kihatottak a gumikra, vagy mindvégig jó állapotban voltak az abroncsaid?

 

Vettel: Nos, csak a végén küszködtem kicsit. Próbáltam tartani a különbségeket. Az első etapot hosszabbra nyújtottuk, mint Romain és Mark, így számításba vettük, hogy két-három körön keresztül egy másodperccel lassabb leszek náluk, hogy aztán a következő etapban én kerüljek előnybe, és nyomás alá helyezzem őket a végén. Hogy úgy mondjam, ez volt a haditerv. Az első kiállásom után a második etapban Markék nagyon korán úgy döntöttek, hogy három kiállásra váltanak. A verseny előtt inkább a két kiállás felé hajlottunk, de a gumik nem voltak olyan tartósak, mint gondoltuk. Mint már mondtam, próbáltam tartani a különbségeket az első etap elején, aztán pedig csökkenteni azt, ami kiválóan ment, különösen Romainnal szemben. A második etapnál miután kiállt, mentem még pár kört, és a végén a többé-kevésbé friss gumikon voltam, ezeken is előztem meg őt. Nos, igen, ez kiváló stratégia volt, működött. Megcsináltuk, mert volt elég türelmünk már az elején. Olyan hosszúra igyekeztünk nyújtani az etapokat, amennyire csak lehet, hogy a futam végén előnybe kerüljünk.

 

Szerinted mi hiányzik Romainnak ahhoz, hogy végre győzni tudjon? Egy másik autó, egy másik csapat, egy eltérő stratégia?

 

Vettel: Már a rajtnál és az első etap során úgy éreztem, ez nagyon jó verseny lesz Romain számára. Igyekeztünk nyújtani az etapokat, hogy a végén visszaelőzzük őt, de nagyon erős volt ma. Talán kicsit küszködött a kemény keveréken. Szerintem kiváló versenyt futott ma, nem hiszem, hogy ezen múlt volna. Képes legyőzni engem, legyőzött tavaly a Bajnokok Tornáján is. A verseny viszont hosszú, és ez most a kezünkre játszott. Szerintem Romain jól teljesített egész hétvégén, jó volt az időmérője is, Kimit is legyőzte. Márpedig azt mindenki tudja, Kimi mennyire jó versenyző. Tavaly elkövetett pár hibát, de tanult ebből, fejlődött, amiért nagyon tisztelem őt.

 

Még nem nyerted meg sorozatban negyedik bajnoki címedet, de már igen közel vagyunk hozzá – feltéve hogy nem történik semmi rendkívüli. Közben gyűjtöd a győzelmeket is, rekord rekordot követ. Mi a fontosabb számodra: bekerülni a történelemkönyvekbe Fangio és Schumacher mellé mint a harmadik ember, aki négyszer nyert egymás után bajnokságot, vagy megnyerni az idény hátralévő összes futamát?

 

Vettel: Inkább az utóbbit választanám. Szeretem a versenyzést. Amikor még kicsi voltam, mindig a Forma–1-ről álmodoztam, és őszintén szólva sosem gondoltam volna, hogy egy nap majd tesztelhetek egy ilyen autót. Amikor először sor került rá… Mark vezetett délelőtt, én délután. Teljesen összecsináltam magam az első körökben, és arra gondoltam: „Rendben, ez az igazi férfiaknak való, nem nekem”. Aztán kezdtem megszokni, és egyre többet és többet akartam. Pár év múlva esélyt kaptam a Red Bulltól, hogy a Toro Rossónál versenyezzek. Hihetetlen, mennyi minden történt pár év alatt, de időközben semmi sem változott, továbbra is imádok versenyezni. Szeretem a kihívást, ideges vagyok, amikor vasárnap felkelek, izgatottan sétálok végig a rajtrácson, és nagyon várom a versenyt. Élvezem. Nem a számokat, inkább a tényt, hogy nagy tömeg előtt versenyezhettem ma, egy fantasztikus napon. Ahogy már mondtam nem lenne jó erőltetni a dolgokat. Hagynod kell, hogy élvezhesd, amit csinálsz, mert ez valami rendkívüli, ami nem történik meg bárkivel. Nagyon szerencsés vagyok, hogy egyike lehetek ennek a huszonkét, huszonnégy fickónak a Forma–1-ben. Nagy tisztelettel viseltetünk a szurkolók iránt, amikor elhagyjuk a hotelt. Üdvözölnek, a nevedet kiabálják, ez fantasztikus. Ezt szeretem leginkább, és ezt akarom újra átélni. Szeretem a kupákat, szóval nem hagynék fel a gyűjtésükkel!

 

Miután megelőzted Grosjeant, kérdezted a csapatot, hányadik Alonso?

 

Vettel: Nem.

 

És a csapat informált róla?

 

Vettel: A verseny után. Az utolsó etapban tudtam, hogy meg kell előznöm Romaint, és hogy Mark jelenti rám a legnagyobb veszélyt. Frissebb gumin volt, és igen gyorsan haladt. Viszont beragadt Romain mögé egy kicsit, ami segített. De nem igazán… nem kérdeztem és nem is akartam tudni, mivel még sok dolog történhet a végén – még akkor is, ha van némi előnyöd. Sok elfékezést láttunk ma, a második kanyarban a futam elején szélesre futottam. Mark mondta, hogy tudta, merre vagyok, mert többször is látta a füstjeleket itt és ott… Kicsit küszködtem a gumik blokkolásával. Elég hektikus verseny volt, ügyelnem kellett az autóra is, el kellett érnem a kockás zászlót.