A mai napon �jra �ssze�l a Strat�giai Csoport, hogy a Forma–1 j�v�beni szab�lyair�l egyeztessen. Egyesek sorsd�nt� napnak tartj�k a mait, m�sok k�tkednek – a Ferrari pedig egy l�tv�nyos koncepci�val kopogtat a szurkol�kn�l…

 

 

 

Kedden Genfben tartja soros �l�s�t az F1 j�v�beni ir�nyvonal�t meghat�roz� Strat�giai Csoport. A hat csapat, az FIA �s a FOM k�pvisel�ib�l �ll� test�let a m�r hetek, h�napok �ta tart� vit�t folytatja: a napirendi pontok k�z�tt szerepel az 1000 l�er�, a mostanin�l sz�lesebb aut�k �s gumik, a nagyobb leszor�t�er� k�rd�se. Hangosabb, agressz�vebb, a n�z�k sz�m�ra vonz�bb aut�k – ezen c�lok megval�s�t�s�val igyekszik reag�lni a sport�g vezet�se a n�z�sz�m elm�lt �vben tapasztalt visszaes�s�re.

 

A Ferrari m�r t�bbsz�r jelezte, a forradalmi v�ltoz�sok h�ve. Ennek jelek�nt nemr�g sz�m�t�g�pes grafik�kat is k�zz�tett a j�v� F1-es aut�j�r�l, amilyennek �k k�pzelik azt. A koncepci� meglehet�sen radik�lis �s agressz�v. Mindez a m�rka tervez�r�szleg�nek, valamint az F1-es csapat aerodinamikai r�szleg�nek k�z�s munk�ja r�v�n j�tt l�tre. A bemutatott koncepci� �rdekess�g�t a dupla els� sz�rny, a sz�lesebb, laposabb h�ts� sz�rny, a teljesen szokatlan oldals� kocsitest, valamint az eddigin�l nagyobb kerekek jelentik. Az olasz csapat a szurkol�k v�lem�ny�t is kik�rte ezen diz�jn kapcs�n – az f1concept.ferrari.com/ oldalon v�rj�k a visszajelz�seket.

 

Az F1 tov�bbra is csak a s�t�tben tapogat�zik?

 

De nem mindenki tekint ennyire lelkesen a j�v�be. Michael Schmidt, az Auto Motor und Sport munkat�rsa p�ld�ul t�bb szempontb�l is szkeptikus a mai genfi tal�lkoz� kapcs�n. A n�met szak�r� egyfel�l er�sen k�tli, hogy a m�r k�t hete is �l�sez�, de semmire nem jut� r�sztvev�k egyezs�gre tudnak jutni. Mint ismert, az uralkod� bajnok Mercedes szinte nem v�ltoztatna semmin, a szenved� Ferrari viszont – mint azt mostani grafik�i is bizony�tj�k – l�nyeg�ben mindenen. „An�lk�l, hogy tudn�, ez egy�ltal�n j�t tenne-e neki” – jegyzi meg b�r�l�an Schmidt.

 

Majd kiemeli, szerinte a sport�g vezet�i tov�bbra s�t�tben tapogat�znak. „Mindenekel�tt Bernie Ecclestone, Jean Todt �s a csapatok m�g mindig nem �rtik, mi�rt m�rgesek a szurkol�k. �s ha �gy is v�lik, felismert�k az okokat, ink�bb becsukj�k a szem�ket, mert nem illik a k�pbe, hogy v�ltoztassanak valamin, amivel �k most is j�l boldogulnak – sem technikai, sem politikai szempontb�l.”

 

Ennek kapcs�n Schmidt megjegyzi, a probl�m�k forr�sa nem puszt�n az aut�k k�lsej�ben keresend�. „Az F1 rossz meg�t�l�se nem csup�n a bonyolult szab�lyok, az �tl�thatatlan futamok �s az optikailag nem kiel�g�t� aut�k eredm�nye. A csapatok PR-g�pezet�nek is �ri�si szerepe van ebben. El�g csak megn�zni, mi t�rt�nt a szezon elej�n a tesztek sor�n. A versenyz�k �s a m�rn�k�k val�ss�ggal elb�jtak a m�dia el�l. A nyilatkozataik, az aut�kr�l k�z�lt adatok csak sajt�k�zlem�nyek form�j�ban ker�ltek az �js�g�r�k kez�be, �s nem szolg�ltak �rdekes t�rt�netek alapj�ul” – �rja Schmidt. Majd hozz�teszi, a szurkol�k megtart�sa �rdek�ben bizony ezen gyakorlaton is v�ltoztatni kell.

 

A szak�r� v�g�l levonja a k�vetkeztet�st: „Ameddig a Forma–1-ben decentraliz�lt m�don �s demokratikusan sz�letnek a d�nt�sek, soha nem �r c�lt a v�szjelz�s. A Strat�giai Csoport egy�ltal�n nem k�pes k�z�s nevez�re jutni, mert az egy�ni �rdekek ir�ny�tanak minden szavaz�st. �s �gy a Strat�giai Csoport l�nyeg�ben f�l�sleges.”

A d�nt�st ugyanakkor egyel�re m�g �k hozz�k. Kedden pedig kider�lhet, lesznek-e radik�lis v�ltoz�sok j�v�re, avagy 2017-ig v�rnunk kell.