A mai napon ünnepli 30. születésnapját Sebastian Vettel, ám ez a nap nem csak az ünneplésről szól a négyszeres világbajnok számára: az FIA ma tárgyalja újra bakui esetét Lewis Hamiltonnal. Számba vettük a lehetőségeket és górcső alá vettük a múlt példáit!

 

Ami történt

 

Sebastian Vettel és Lewis Hamilton az Azeri Nagydíj második biztonsági autós fázisának végén kétszer ütköztek össze egymással. Az első annak volt köszönhető, hogy Hamilton szeretett volna lemaradni a biztonsági autótól az újraindítás előtt, s mivel nem gyorsított ki a 15-ös kanyarból, a hozzá közel kerülő Vettel belecsúszott. A német azt hitte, ellenfele fékteszteli őt, ezért dühében a Mercedes mellé kormányozta Ferrariját, majd miközben a britnek integetett, rá is húzta a kormányt.

 

Az FIA az első ütközésről a telemetriai adatok alapján megállapította, Hamilton nem fékezett hirtelen, így nem követett el szabálytalanságot. A második koccanást viszont Vettel sportszerűtlen manőverének titulálta, így 10 másodperces stop-and-go büntetést adott a németnek, továbbá 3 büntetőpontot.

 

Ami következik

 

Az FIA múlt csütörtökön hivatalos közleményben jelezte, újranyitja az ügyet, s július 3-án „megvizsgálja, a baleset okait, hogy mérlegelje, szükséges-e további intézkedés”. Bár közleményük szövege nem zárta ki, hogy Lewis Hamilton szerepét is újravizsgálják, mégis valószínűbb, hogy a középpontban Vettel sokak által bírált, sportszerűtlen manővere lesz. Magáról a vizsgálatról egyelőre nem árulta el információkat, és azt sem tudni, mikor várható döntés. Csupán annyit közöltek: az Osztrák Nagydíj előtt kiderül, hogyan tovább.

 

Az ügy előzménye, hogy Vettel tavaly Mexikóban felfüggesztett büntetést kapott az FIA-tól, miután a versenyen többször is trágár szavakkal illette versenyigazgatójukat, Charlie Whitingot. A német ilyen tekintetben visszaesőnek számít – még ha ezúttal nem is a szövetség hírnevén ejtett foltot.

 

Mi a Nemzetközi Döntőbíróság?

 

Amennyiben az újabb vizsgálat során az FIA azt állapítja meg, hogy szükséges további intézkedés, össze kell ülnie az FIA Nemzetközi Döntőbíróságának, mely a szövetség minden szervezetétől független, nemzetközi testület. Ezt az elnök Jean Todt hívhatja össze. A bíróság összesen 36, különböző nemzetiségű bíróból áll, közülük legalább 3 bírót kell kiválasztani a meghallgatásra. Elnökük Jean Todt vagy a helyettese (Graham Stoker) lehet. Döntésüket egyszerű többség alapján hozzák. A tartott meghallgatásaikon rendszerint a média képviselői is részt vehetnek.

 

A döntőbíróság utoljára 2013-ban ülésezett, akkor a Mercedes titkos gumitesztje ügyében hoztak határozatot: a csapat megrovást kapott, továbbá eltiltották őket egy fiatal versenyzők számára kiírt évközi teszttől.

 

Amennyiben sor kerülne a tárgyalásra, ez lenne az első alkalom, hogy az érintettek is szót kapnának, s elmondhatnák saját érveiket a történtek kapcsán, mivel az FIA bakui bírósága a futam idején hozta meg döntését, így a két versenyző meghallgatására nem volt módja.

 

Milyen büntetések jöhetnek?

 

Az FIA mozgástere meglehetősen nagy a büntetések terén. Dönthetnek úgy, hogy nincs szükség további intézkedésekre, kiróhatnak felfüggesztett vagy pénzbüntetést, kötelezhetnek hivatalos bocsánatkérésre és „közmunkaszerű” büntetést is választhatnak, vagyis kötelezhetik Vettelt például arra, hogy vegyen részt az FIA valamilyen közlekedésbiztonsági kampányában.

 

Ennél súlyosabb esetben utólagosan is kizárhatják a négyszeres világbajnokot a bakui versenyről, megfoszthatják őt pontjaitól, de adhatnak neki hátrasorolásos büntetést a következő futamra is. Legsúlyosabb esetben el is tilthatják őt versenyektől.

 

Az FIA csak 5-ször tiltott el versenyzőt

 

Bár Vettel esete kapcsán gyakran emlegetik a kizárás vagy eltiltás lehetőségét, az FIA valójában a legritkább esetben nyúl e büntetési lehetőségekhez. A szövetség valójában mindössze 5 alkalommal tiltott el versenyzőt egy vagy több futamtól. Az első esetet 1989-ben láthattuk. Nigel Mansellt akkor a Portugál Nagydíjon azért zárták ki, mert a menetiránnyal szemben haladt a boxutcában. A brit nem reagált a fekete zászlós jelzésre, folytatta versenyét, majd összeütközött Ayrton Sennával is. Ellenszegülése miatt az FIA megtiltotta, hogy rajthoz álljon a következő Spanyol Nagydíjon.

 

Az újabb hasonló esetekre 1994-ig kellett várni, amikor mindjárt három versenyző is eltiltást kapott. Azt az évet az FIA-elnök, Max Mosley erőfitogtatása is jellemezte, aki a súlyos büntetésekkel igyekezett példát statuálni. Elsőként Eddie Irvine-nak kellett kihagynia versenyt, aki Brazíliában tömegbalesetet okozott. Eredetileg egyetlen futamról tiltották el, ám miután csapata, a Jordan fellebbezett az ítélet ellen, háromfutamosra emelték büntetését…

 

Silverstone-ban következett Michael Schumacher esete. A Benetton versenyzője a felvezető körben egy pillanatra megelőzte Damon Hillt, amiért az FIA később felmutatta neki a fekete zászlót. Schumacher ugyan kiállt volna egy büntetésre a boxba, miután a Benetton vezetősége az egész futamot végigvitatkozta az FIA-val, azt tanácsolták neki, hogy folytassa a versenyt. A vége az lett, hogy utólag kizárták a silverstone-i versenyből, elvették második helyét, majd a fellebbezések után két további versenytől is eltiltották. Ma már sokan vélik úgy, Mosleyék ezzel a keménykezűséggel a bajnokságot is próbálták életben tartani…

 

A harmadik 1994-es eltiltást Mika Häłkkinen kapta a Magyar Nagydíjra. A finn Silverstone-ban még csak egy felfüggesztett eltiltásos büntetést kapott a Rubens Barrichellóval történt balesetéért, ám miután Németországban ismét balesetet okozott, a Hungaroringre érvénybe lépett az eltiltása.

 

A viharos szezon után közel két évtizedet kellett várni az újabb, mindmáig egyetlen eltiltásos büntetésre. 2012-ben a már addig is sok balesetet előidéző Romain Grosjean rajtengedélyét vonták be a monzai hétvégére. Az okot a spái rajtbaleset jelentette, melyet szintén a francia váltott ki, s melyben a bajnokság több esélyese, köztük Fernando Alonso is áldozat volt.

 

Schumacher kizárásától a versenyzőtársak „lázadásáig”

 

Az FIA-tól nem idegen, hogy bizonyos eseteket újravizsgál, majd az elsőnél súlyosabb büntetést hoz. A legkomolyabb ügyet az 1997-es jerezi jelentette, amikor is Michael Schumachert a Jacques Villeneuve-vel történt ütközése (és a kiváltott népharag miatt) utólagosan kizárták a teljes (!) szezonból. Bajnoki második helyezését elvesztette, eredményeit (pontjait, futamgyőzelmeit) viszont nem.

 

2009-ben egy másik újranyitott ügyet is tárgyalt az FIA. Lewis Hamilton „hazugságbotrányáról” van szó, melynél egy biztonsági autós fázis alatt történt előzés jelentette a vita tárgyát. Elsőre Jarno Trullit büntették, amiért megelőzte a britet, ám később egy tévés interjú során derült ki, hogy Hamilton csapata tanácsára hazudta azt az FIA-nak, hogy az olasz spontán előzte meg, miközben valójában ő maga engedte el a toyotást. Hamiltont utólag kizárták a melbourne-i versenyből.

 

Az F1 történetének a fentieken kívül két kuriózumnak számító „eltiltásos” esete is volt, melyeknél nem a szövetség, hanem a versenyzők érdekvédelmi szervezete, a GPDA járt közben.

 

Az elsőre 1973-ban került sor. Jody Scheckter Silverstone-ben okozott hatalmas tömegbalesetet azzal, hogy egy előzési kíséreltnél a fűre hajtott, irányíthatatlanul a falnak csapódott, majd visszatért a pályára. A társak az akkor még tapasztalatlan újoncnak számító dél-afrikai fejét követelték. „John Surteesnek mindhárom autója leamortizálódott, így ő meg akart ölni engem. Kilenc autót vettem ki a versenyből. Phill Kerr pedig azt tanácsolta: »Menj a motorhome-ba, rejtőzz el, és elő ne gyere!«” – emlékezett vissza Scheckter. A társak és a GPDA addig kampányolt az eltiltása mellett, míg végül saját csapata, a McLaren döntött úgy, hogy a következő négy futamra nem is nevezi az addig egyébként is csak alkalmi versenyzőnek számtó Schecktert.

 

A másik hasonló eset Riccardo Patrese nevéhez fűződött, aki 1978-ban Monzában idézett elő tömeges rajtbalesetet, mely után Ronnie Peterson életét vesztette a kórházban. A fiatal olaszra annyira dühösek voltak a versenyzőtársak, hogy elérték, a következő amerikai futam szervezői ne fogadják el a nevezését: megfenyegették őket, hogy amennyiben engedik versenyezni Patresét, egyikük sem fog rajthoz állni. Eltiltást tehát nem kapott, a vétkes így is kénytelen volt kihagyni a Watkins Glen-i viadalt.