A Formula–1 (r�vid�tve: F1, magyarul rendszerint Forma–1) az aut�versenyek legmagasabb kateg�ri�ja, szab�lyait a Nemzetk�zi Automobil Sz�vets�g (FIA) hat�rozza meg. A Formula–1-es vil�gbajnoks�gban nyitott karossz�ri�j�, egy�l�ses, atmoszferikus nyom�son m�k�d� bels� �g�s� motor �ltal hajtott aut�k vehetnek r�szt. A versenysorozat t�bb �llom�sb�l, Grand Prix-b�l (nagyd�jb�l) �ll, melyeket szil�rd burkolat�, erre a c�lra kialak�tott z�rt, vagy v�rosi p�ly�kon rendeznek. Az eredm�nyek alapj�n �vente k�t vil�gbajnokot avatnak, egy egy�nit �s egy konstrukt�rit (csapat-vil�gbajnoks�g). A versenyeket t�bb sz�z milli�an n�zik telev�zi�n, a vil�g t�bb mint k�tsz�z orsz�g�ban. Az els� Formula–1-es vil�gbajnoks�got 1950-ben rendezt�k,id�n a 63. szezont futj�k. A Formula–1 t�rt�nelmi k�zpontja Eur�pa, ahonnan a doh�nyrekl�mok tilalma, valamint a felt�rekv� �zsiai orsz�gok gazdas�gi nyom�sa miatt kezd kiszorulni. Ma m�r a vil�g sz�mos pontj�n tartanak Formula–1-es nagyd�jat, t�bbek k�z�tt Malajzi�ban, K�n�ban, Bahreinben, T�r�korsz�gban �s Szingap�rban. 2012-ben h�sz versenyt rendeztek, ebb�l nyolcat Eur�p�ban �s szint�n nyolcat �zsi�ban. 1986 �ta 26 alkalommal rendezt�k meg a Formula–1 magyar nagyd�jat, a versenysorozat eddigi egyetlen futam�t, amelyet volt szocialista orsz�gban rendeztek. Az aut�k a t�bb mint 750 l�er�s, 18 000 percenk�nti fordulatra korl�tozott V8-as, 2,4 literes motorok seg�ts�g�vel gyakran el�rik a 300 km/�r�s sebess�get, egyes kanyarokban 5 g-s er� is nehez�lhet a versenyz�kre. A sport�gban sz�mos technikai �j�t�s jelent meg t�rt�nete sor�n. Az aut�kban a motor teljes�tm�nye mellett sokat fejl�d�tt az elektronika, az aerodinamika, a felf�ggeszt�s �s a gumiabroncsok. A Formula–1 a vil�g egyik legdr�g�bb sport�ga, a csapatok k�lts�geit nagyr�szt szponzorok fedezik. A legnagyobb befoly�ssal a Formula–1-ben a brit Bernie Ecclestone, a Formula One Management (FOM) eln�ke rendelkezik.

>> M�g t�bbet akarsz tudni? kattints ide ! <<